Top 5 kérdés ami fel szokott merülni dübelezéskor

Millió lehetőség közül választhatunk tipli vásárláskor, kicsit hosszadalmas lenne márkánként és típusonként bemutatni a rögzítéstechnikai piacot és ezek szerelési technikáit, ezért elsősorban a ház körül előforduló tiplikről és azok használatáról fogunk most beszélni. Először is nézzük meg, mik azok a problémák, amik általában felmerülhetnek egy tiplivel kapcsolatban:

• Elforog a tipli a csavar betekerésekor

• A tipli kicsúszik a falból (függetlenül attól, hogy dinamikusan vagy statikusan terheljük)

• A furatba nem tudjuk behelyezni a tiplit, mert túl nagyra sikerült a furat vagy épp az ellenkezője, túl kicsi a furat és kalapáccsal kell beütni

• Nagyon nehéz betekerni a csavart a tiplibe

1. Milyen dübelt válasszunk?

    Nagy általánosságban azt mondanám, hogy egy téglából épült házban felmerülő feladatokhoz univerzális dübelt célszerű választani. Persze joggal merül fel a kérdés, na jó de melyiket?  Azt szoktuk javasolni, hogy mindenki a saját pénztárcájának megfelelően válasszon. Tévhit, hogy az olcsó dübel rossz minőségű, ezért csúszik ki a falból, ahogy az sem garancia, hogy ha drága tiplit választunk, akkor az bent marad a falban. Egy rögzítési pont tartóssága mindig két tényezőtől függ: először a felhasznált anyagok minőségétől, másodjára a megfelelő szerelési eljárástól. Ha egy olcsó tiplit megfelelően szerelünk fel, az lehet, hogy jobban fog tartani, mintha egy drága dübelt teszünk be, például nem megfelelő hosszúságú vagy átmérőjű csavarral.

     A másik legtöbbször előforduló száraz falazat a gipszkarton. Ilyen esetben legtöbben szintén különböző univerzális tipliket választanak, holott ezek egyáltalán nem alkalmasak gipszkartonban való rögzítésre. A gipszkarton dübelek, megfelelő alkalmazás esetén lényegesebben nagyobb teherbírással rendelkeznek, mint az univerzális dübelek. A gipszkarton tipliket két nagy csoportba oszthatjuk: vannak fém gipszkarton tiplik, melyek nagy általánosságban metrikus csavar befogadására alkalmasak és speciális szerszám szükséges az installálásukhoz és vannak műanyagok, amelyekbe facsavarokat célszerű tekerni.

     A végére maradt talán az egyik „legmacerásabb”, a vályog falazat. Azért az egyik legnehezebb téma a vályogba való dübelezés, mert ahány ház, annyi féle vályogfal létezik. A vályogba szerelt dübel alkalmazhatósága nagy részben függ a falazat korától, nedvességtartalmától, porózusságától.  Ezért van kicsit könnyebb dolgunk téglafal esetében, mert ott vagy üreges a tégla vagy tömör, ezen paraméterek ismeretében könnyebben tudunk a célnak megfelelő tiplit választani. Tapasztalataink és vásárlóink visszajelzései alapján azonban azt a tanácsot tudjuk adni, hogy vályog esetén célszerű olyan tiplit választani, amelynek - megfelelő csavarmérettel párosítva – az átlagosnál nagyobb a terpesztése, ezáltal jobb tartást eredményez, és az is hasznos lehet, ha az átlagnál hosszabb dübelt szerelünk be.

2. Olcsó vagy drága dübel: melyik a jobb?

     Amint már említettem az, hogy milyen dübelt választunk, csak 50%-ban határozza meg, hogy mennyire lesz tartós a rögzítésünk. A piac rengeteg lehetőséget kínál, a hozzánk betérő vásárlók az ún. kék tiplivel vagy a Fischer univerzális tiplijeivel (SX és Duopower) általában meg tudják oldani feladataikat. Azt javasoljuk, ha nincs tapasztalatunk a tiplik terén, célszerű a középszegmensből választani és mindenképp kerüljük a nagyon olcsó, nem nylon alapanyagú, nem kellően rugalmas, illetve nagyon merev, kemény műanyag tipliket. A drága tiplik általában puhább műanyagból, nylonból készülnek, ezért nehezebben repednek szét, ebből adódóan sokkal jobban illeszkednek az elkészített furatunkba, ha az előírt csavarmérettel szereljük.

3. Milyen méretű dübelt válasszak, mekkora egy dübel teherbírása?

     A legtöbb nagy gyártó (Fischer, Berner, Würth stb.) katalógusaiban részletesen meg van adva, hogy a tiplijeik milyen falazatban, milyen súlyt képesek megtartani. Ezért, ha megengedhetitek magatoknak és tartós rögzítési pontot szeretnétek, akkor azt javasoljuk, keressétek fel valamelyik nagy márka szakkereskedését vagy online katalógusát, mert ott minden esetlegesen felmerülő kérdésetekre választ kaphattok. Az olcsóbb és középkategóriás dübeleknél azonban legtöbbször semmilyen ajánlás nincs megadva, így kénytelenek vagyunk megérzéseinkre, tapasztalatainkra hagyatkozni. Személyes vélemény - senki ne vegye készpénznek vagy útmutatónak: téglafalba 6-os tiplire 3 kg-nál, 8-as tiplire 4-6 kg-nál, 10-es tiplire 7-9 kg-nál nagyobb súlyt nem bíznék, természetesen rögzítési pontonként.

     Sokszor előfordul, hogy a felrögzítendő kép, bútor, lámpa konzoljának furatmérete már nagyjából behatárolja, hogy mekkora csavar fér át rajta és ebből már elég könnyen ki lehet következtetni a hozzá való dübel méretét. Sok esetben a leírásokban meg is adják, mekkora dübellel szükséges felszerelni az adott terméket. Azt javasoljuk, hogy nagy értékű vagy törékeny tárgy rögzítésekor a csomagban található, általában nagyon silány minőségű tipli helyett valami közepes vagy jó minőségű tiplit vásároljanak inkább, mert senki nem örül neki, amikor a konyhaszekrény, a TV, a csillár 1-2 év után egyszer csak a földön landol a silány minőségű dübel kicsúszása miatt.

4. Milyen csavar kell a tiplibe?

     Műanyag tiplibe alap esetben mindig faforgácslap csavar való. 6-os tiplibe 3-4 mm-es, 8-as ba 4,5-5 mm, 10-esbe 5-6 mm-es. Szükség esetén állványcsavar (hatlapfejű facsavar) is alkalmazható az univerzális tipliknél, arra azonban ügyeljünk, hogy az állványcsavar magmérete nagyobb, mint a faforgácslapcsavaré. A műanyag gipszkarton tiplikbe is elsősorban faforgácslap való, sokan gipszkartoncsavart tekernek bele és csodálkoznak, hogy nem tart rendesen a tipli. Ennek egy egyszerű oka van: a gipszkarton csavarok általában 3,5 mm átmérővel rendelkeznek és magméretű kisebb, menetemelkedésük viszont nagyobb, mint a tiplikehez használandó faforgácslapcsavaroknál. A kiválasztott csavarunk mindig érjen végig a dübelben és a rögzítendő anyag vastagságát is számoljuk hozzá, hiszen a tiplink akkor tud optimálisan felgyűrődni/befeszülni az elkészített furatba.

5. Mekkora furatot kell készíteni, mire kell ügyelni a furat készítésekor?

     Ökölszabály, hogy a tiplink átmérőjével megegyező méretű furatot javasolt készíteni. A 3 legnagyobb hiba, amit el szoktak követni:

- Kopott/elhasznált vídiás fúróval készítik a furatot, ezért az elkészült furat kisebb lesz a tipli átmérőjénél, ekkor szükséges valamilyen egyéb eszközzel beütni a tiplit, mert szorul a furatba, illetve ebben az esetben lényegesen nehezebb a csavart is betekerni, hiszen a tiplinek nincs helye tágulni a szűkebb furatban.

- Üreges tégla esetén bekapcsolva hagyják az ütvefúró fokozatot a gépen, ezáltal a tégla lamellái széttörnek és egy hatalmas lyuk keletkezik az üregben, amibe már szinte lehetetlen a tiplink rögzítése.

- És végül, de nem utolsó sorban a furat tisztítása az, amit előszeretettel elbagatellizálnak sokan. Pedig, ha furatot portalanítjuk, lényegesebben jobban fog tartani a dübel, könnyebben tudjuk betekerni a csavart és csökken a valószínűsége annak is, hogy kicsúszik a tiplink a falból. A furat tisztítását végezhetjük egy porszívóval is, de akár bele is fújhatunk a furatba egy pumpával, fecskendővel vagy szájjal. Ilyenkor azonban ügyeljünk rá, hogy a furatból távozó por ne a szánkba és a szemünkbe landoljon. A furatban a fúrás által keletkező por „csúszóssá” teszi a furatot, amit mindenképp célszerű elkerülni, ha stabil rögzítési pontot szeretnénk készíteni.

     Szeretnék figyelmetekbe ajánlani a Google play áruházból ingyenes letölthető „Fischer Professional” alkalmazást. Tematikusan tudtok keresgélni a dübelek között, minden általuk forgalmazott tipliről megtalálhatóak a főbb adatok, mit, hova, mekkora csavarral……..

https://play.google.com/store/apps/details?id=de.fischer.profiberaterapp